Kunszentmiklós és a Felső-Kiskunság – látnivalók, természeti és kulturális értékek
Kunszentmiklós a Felső-Kiskunság egyik meghatározó települése, ahol a természeti értékek, a kun hagyományok, a több évszázados történelmi emlékek és a vidéki élet sajátos hangulata egyszerre van jelen. A város és környéke azoknak is tartogat felfedeznivalót, akik a természetet keresik, és azoknak is, akik a térség történelme, épített öröksége vagy kulturális hagyományai iránt érdeklődnek.
A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában
Kunszentmiklós közvetlen közelében található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, a Felső-kiskunsági-puszta, amely több mint 11 000 hektáron terül el. A Hortobágy után ez az Alföld második legnagyobb összefüggő szikes pusztája.
A tájat szikes gyepek, rétek, legelők, időszakos vízállások és különleges növény- és állatvilág jellemzi. A térség egyik legfontosabb természeti értéke a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él ezen a vidéken. A pusztán kék vércse, székicsér és számos más ritka madárfaj is megfigyelhető, miközben a hagyományos legeltetés emlékét szürkemarha-gulyák őrzik.
A közeli Apaj térségében tanösvények, madármegfigyelő helyek és természetjáró útvonalak segítik a puszta élővilágának megismerését. A vidék tavasszal és ősszel különösen látványos, amikor a vizes élőhelyeken nagy számban jelennek meg a vonuló madarak.
A térség másik különleges természeti egysége a Felső-kiskunsági-tavak vidéke, ahol a Duna egykori árterének mélyedéseiben kialakult szikes tavak és vizes élőhelyek őrzik a táj egykori vízjárta jellegét.
Egyedülálló régészeti emlék – a kunbábonyi avar kagáni sír
Kunszentmiklós környékének története jóval a kunok megérkezése előtt kezdődött. A terület már a kőkorban, a bronzkorban, valamint a kelták, szarmaták és avarok idején is lakott volt.
A térség egyik legnagyobb régészeti szenzációja 1971-ben Kunbábonyban került elő, amikor homokbányászat közben egy rendkívül gazdag avar kori fejedelmi sírt fedeztek fel.
A sírban nyugvó férfi az avar birodalom legmagasabb rangú vezetői közé tartozhatott, egyes feltételezések szerint kagán vagy a kagáni család tagja lehetett. A temetkezésből több mint száz aranytárgy, aranyveretes fegyverek, ékszerek, ivóedények és méltóságjelvények kerültek elő. A leletek össztömege mintegy 2,5 kilogramm arany volt.
A feltételezett sírhelyet ma emlékhely jelöli Kunbábonyban, amely a térség rendkívül gazdag népvándorlás kori múltjára emlékeztet.
Kun hagyományok és kunbabák
Kunszentmiklós történelmének meghatározó része a kun örökség. IV. Béla király a XIII. században telepítette le a kunokat Magyarországon, közülük több törzs a Duna–Tisza közén talált új otthonra.
A város több pontján kunbaba-szobrok őrzik ezt az örökséget. A szobrok a kunok ősi kőszobor-állítási hagyományát idézik: a férfialakok jellegzetes viseletben, kezükben ivócsészével jelennek meg.
Kunbaba található többek között Kunszentmiklós főterén, az Apaji út mellett és Tasskertes térségében is. A város főterén álló alkotást Győrfi Sándor szobrászművész készítette.
Kunszentmiklós történelmi főtere
A város központjának egyik meghatározó épülete a klasszicizáló Városháza, amelyet 1832-ben avattak fel. Homlokzatán a város címere látható, rajta a fegyveres kun vitézzel, amely a jászkun kiváltságokhoz kapcsolódó katonai hagyományokat is megidézi.
Az épülethez Petőfi Sándor emléke is kötődik: 1845-ben időzött Kunszentmiklóson, amelynek emlékét ma emléktábla őrzi.
A főtér további meghatározó eleme az I. világháborús hősök emlékműve, tetején a Turullal, valamint a város jellegzetes díszkútja.
Református örökség és Baksay Sándor emlékezete
Kunszentmiklós több évszázados református hagyományokkal rendelkezik. A ma látható református templom késő barokk templomhajója a XVIII. század végén készült, tornyának kialakításában pedig Hild József is közreműködött.
A város egyik kiemelkedő történelmi személyisége Baksay Sándor református püspök, író és műfordító, aki hosszú évtizedeken át szolgált Kunszentmiklóson. Az általa lakott klasszicizáló parókia, valamint a nevét viselő református gimnázium ma is fontos része a város kulturális örökségének.
Az Öreggimnázium története egészen 1679-ig nyúlik vissza, így a település oktatási hagyományai is több évszázados múltra tekintenek vissza.
Virágh Kúria
Kunszentmiklós egyik legszebb műemléki épülete a Virágh Kúria, amelyet az 1820-as években építtetett Virágh Pál főbíró és családja. A klasszicista kúria ma múzeumként működik, és a város történetének, kulturális örökségének egyik fontos bemutatóhelye.
Szent Miklós katolikus templom
A város katolikus temploma 1905–1906 között épült. Külső megjelenése neoromán, belső tere neogótikus jellegű, barokk oltárokkal. Főoltárán Szent Miklós püspök alakja látható, akiről a település a nevét is kapta.
Strand, sport és Szentmiklósi Gyógyvíz
A Miklóssy János Sportközpont a város sportéletének egyik központja. A hozzá kapcsolódó strandfürdőt 1999-ben újították fel.
A térség külön értéke a mélyfúrású kútból származó termálvíz, amelyet 2001-ben hivatalosan gyógyvízzé minősítettek, és a Szentmiklósi Gyógyvíz nevet kapta.
A strand és a sportközpont a nyári időszakban a helyiek és a városba érkezők számára egyaránt kikapcsolódási lehetőséget kínál.
Élő hagyományok, közösség és rendezvények
Kunszentmiklós és a Felső-Kiskunság értékei nem csupán épületekben és természeti területekben jelennek meg. A helyi közösségek, civil szervezetek, hagyományőrzők és intézmények egész évben számos rendezvénnyel, kulturális, családi, gasztronómiai és közösségi programmal teszik élővé a térséget.
A Felső-Kiskunság egyszerre őrzi az alföldi puszták természeti világát, az avar és kun múlt emlékeit, a több évszázados vallási és kulturális hagyományokat, valamint egy ma is aktív vidéki közösség életét.
Érdemes nemcsak átutazni rajta, hanem megállni, körülnézni és felfedezni.